A Magyar Hírlap és az Index információi szerint tavaly kétszer többért újította fel a Strabag a kettes metró 3 állomását, mint 2005-ben. Az Index megkérdezte a kivitelező céget, ahol azt mondták, hogy növekedtek az anyagárak és „az alvállalkozók alulárazták munkájukat”. Mivel az utóbbi érv némiképp ellentmond a gazdasági ésszerűségnek, ezért lapunk megkérdezte a BKV illetékesét, mi is lehet a háttérben. Drágább volt az acél Molnár Gábor, a metrófelújítás vezetője szerint ennél jóval több és szofisztikáltabb ok áll a háttérben. A tavalyi év jó volt az acélgyártóknak, mert a kínai piac igénye nagyon megnőtt, és ezzel felverték az acéltermékek árát, amihez így a magyarok is jóval drágábban jutottak hozzá. Továbbá a Deák téri állomás nagyjából kétszer akkora, mint a többi megálló a kettes vonalán (lapunk tudomása szerint csak a kihúzó vágányokkal nagyobb a felújított állomás tere, hiszen a hármas vonal megállóját most nem építették át), a Déli pályaudvari és a Moszkva téri megálló pedig állítólag nagyságrendekkel rosszabb állapotban volt, mint a többi. Mindezeknél is komolyabb árfelhajtó tényező lehet azonban, hogy míg 2005-ben nyolc pályázó közül választhatott a közlekedési vállalat, addig a tavalyi munkákra már csak két jelentkező akadt. Ennek lehet eredménye, hogy 3,5 milliárd forint helyett a tavalyi munkák már 5,2 milliárdba kerültek. Folytatódik a felújítás Idén is folytatják a kettes metró felújítását, amire összesen 43 milliárdot szánt a Budapesti Közlekedési Zrt (BKV). Az első ütemben az Örs vezér terétől a Stadionokig június 8. és július 6. között, utána pedig július 7-től augusztus 19-ig a Keleti pályaudvarig folynak a munkák. Molnár Gábor szerint az idei munkálatokkal kapcsolatban még nem zárult le minden tender, így még nem tudta megmondani, hogy mennyibe kerülnek az idei munkák. Pedig nemcsak technológiai felújítások lesznek, hanem különféle szépészeti megoldásokat is alkalmazni fognak. A Pillangó utcánál befedik az állomást és lifteket szerelnek be a mozgásukban nehézségekkel küzdők részére, az Örs vezér terén pedig egy minden irányban íves, leginkább egy felüljáróra hasonlító szerkezetet építenek. Molnár szerint erre a Budapesti Tervtanács kötelezte őket, ugyanis a Fehér útnál csak „építészetileg kiemelkedő” megoldást szerettek volna látni az engedélyezési tervekben.